Ki gondolta volna hogy a jelenlegi lézerlemez technológiát már 1958-ban feltalálták és 1978-ban már kereskedelmi forgalomban volt.
Persze akkor még nem CD és DVD lemezeket játszottak le vele, hanem a laserdiscet ami Disco-Vision néven került piaci forgalomba 1978-ban. A technológia több különböző néven is futott (Reflective Optical Videodisc, Laser Videodisc, Laservision, Disco-Vision, DiscoVision, és MCA DiscoVision) egészen addig, amíg a Pioneer Electronics meg nem szerezte a gyártó részvényeinek többségét, és az 1980-as évek közepétől LaserDisc néven hozta forgalomba. Valójában az alapelv hasonlatos volt a videomagnóhoz. Az analóg videojelet FM modulációval egy vivőhullámra ültették és ezt égették bele a lemezbe pitek formájában. Tömörítés hiányában az igen nagy méretű lemez mindkét oldalát fel kellett használni egy 1,2-2 órás film rögzítéséhez.
Ráadásul hibajavítás sem volt, ezért a lemez legkisebb sérülései is gondot okoztak a képen. A képminőség viszont lényegesen jobb volt mint a VHS és Beta készülékeké, a hang akár CD minőségű is lehetett. Ennek ellenére Európában és Észak-Amerikában nemigen terjedt el, főleg Japánban és Délkelet-Ázsiában vált népszerűvé. Az 1990-es években Hongkongban a laserdisc volt a leggyakoribb formátum a videókölcsönzőkben. Becslések szerint 1998-ban az amerikai háztartásoknak a 12%-ban volt Laser disc lejátszó, ez kb. 2 000 000 db-ot jelent, míg 1999-ben a japán háztartások 10%-ban volt ebből a formátumból és lejátszóból. 1981. június 10-i megjelenése óta világszerte 16 800 000 db lejátszót adtak el, ebből 9 500 000 db-ot csak a Pioneer értékesített. Legnagyobb hátránya az volt hogy nem lehetett rá felvenni ezért Európában a VHS sokkal népszerűbb volt. A Philips legelső szériája is azért bukott meg mert azt hitték a vásárlók hogy felvételt is lehet vele készíteni, ezért mindössze 400 darabot tudtak értékesíteni. Az első lézer lemezt 1978-ban adták ki Észak-Amerikában az MCA Discovision kiadónál. Az utolsót szintén Észak-Amerikában 2000-ben. Az utolsó Japánban megjelent lemez, egy Hong-Kong-i film volt a Golden Harvest című.
A hangcsatornák eleinte analógok voltak a nyolcvanas években, aztán tömörítetlen digitálisra váltottak a PAL rendszernél. NTSC-ben DTS és Dolby Digital 5,1 rendszert is használtak, de amint az egyik képen látható Hi-fi mono hangsáv is létezett. Az első laserdisc lejátszó 1978 december 15.-én jelent meg az üzletek polcain az USA-ban MAGNAVOX Model 8000 típusjelzéssel. Az ára 749 dollár volt, még a Star Trek-ből ismert Leonard Nimoy (Spock) is népszerűsítette a készüléket. Mint tudjuk a MAGNAVOX valójában az amerikai PHILIPS.
A CD megjelenésével jöttek a kombinált lejátszók, amik többféle lemez szabványt ismertek. A készülékek belseje hasonlított a CD lejátszókéhoz, csak minden jóval nagyobb volt benne. A discmotor inkább egy videomagnó fejmotorra hasonlított, mert a nagy méretű lemeznek súlya is volt. Eleinte célorientált integrált áramkörök hiányában rengeteg műveleti erősítő és logikai IC tarkította a gépek szervó és vezérlő egységeit, viszont egy ilyen régi kapcsolási rajzot átnézve jobban meg lehetett érteni a működési elvet. A képen egy Philips CDV 486 mechanikája látható lemeztálca nélkül.
1993-ban még egy tiszavirág életű játék konzol is megjelent a Pioneer "LaserActive" amin laserdisc alapú játékokat lehetett futtatni, de a borsos ár és a kevés támogatás miatt 10000 darab után befejeződött a pályafutása. Bővebben itt lehet olvasni róla. Akkor nézzünk egy működő példányt ! Philips CDV400 amit ha szétszedünk rájövünk hogy valójában Pioneer, és egy töltő szíj cseréje után már működik is. A képernyő kijelzés rendkívül egyszerű, mutatja mennyi track van a lemezen. A felbontás 425 sor volt ami majdnem duplája a VHS-nek de még nem éri el a DVD lemezét.
A lejátszott kép kissé zajosnak tűnik talán az S-VHS-hez áll legközelebb. Philips belsejű Philipsek is voltak, de sajnos nem sikerült feltámasztani őket egyenlőre. 1991-ben még bejelentették a Hi-vision rendszert ami 1125 soros felbontással rendelkezik (majdnem720p!) . Egy MUSE nevű eljárással 30MHz-es sávszélességet 8MHz-re csökkentették. 1994-ben meg is jelentek a nagyobb gyártók lejátszói de a magas ár miatt csak Japánban adtak el kisebb mennyiséget. Mostanában külföldi aukciós portálokon 70000Ft körüli áron adnak 1db Hi-Vision lemezt !
