Bármennyire hihetetlen is de hivatalosan az első TV közvetítés 1936-ban volt a berlini olimpiáról.

Persze ezt nem úgy kell elképzelni hogy az emberek otthon nézték a műsort, mert a családoknak még nem volt készülékük.Néhány nagyvárosban közösségi helyiségekben lehetett követni az olimpia eseményeit, ahol 20-30 ember tudott egyszerre a képernyőre tapadni.„A vibrálás miatt szenvedélyes sportrajongónak kellett lennie annak, aki fél óránál tovább bírta nézni a képet” – írja egy korabeli lap. Egy vevőkészülék a berlini Postamúzeumban volt.

Így néztek ki a harmincas évek készülékei.Két szabvány viaskodott abban az időben, az egyik a sima 180 soros volt, másik pedig a 375 soros, de váltott félképekkel.Az eseményeket úgynevezett ikonoszkóp kamerával közvetítették.A sportesemény megörökítésére a minisztérium Leni Riefenstahl rendezőnőt kérte fel, akinek első olimpiai filmje a mai napig is mérceként szolgál a sportesemények tudósításához.Ő volt az első, aki kameráival egyszerre 8-10 pozícióból rögzítette ugyanazt az eseményt, és aki azért, hogy tempósan pergő filmet kapjon, a másfél évig tartó utómunkálatoknál az egyes jeleneteket öt másodperces hosszúságúra vágta.

Az alábbi filmen az angol urak egy harmincas évekbeli működőképes televíziókészüléket mutatnak be.

Hogyan jutott el idáig a technika röviden:

1883. Edison véletlenül rábukkan az „Edison-effektus”-ra, ez a rádió- és televízió-közvetítések elektroncsövének alapja.
1884. Németországban Paul Nipkow tárcsás képtovábbítása.                                     1900. a „televízió” szó bevezetése.
1902. fotoelektrikus szkennelés lehetővé teszi a kép küldését és fogadását.                1911. Rosing és  Zworykin mozgóképeket közvetítenek.
1923. Vladimir Zworkyn elektonikus ikonoszkópja az első tévékamera, és a kineszkóp az első képcső.
1923. a BBC megalakulása.
1923. az amerikai Charles Jenkins mozgó tárgyak körvonalait közvetít rádióvízió nevű elektro-mechanikus készülékén.
1924. Barnack hordozható kamerát készít.
1925. egy mozgókép – egy szélmalom mozgó szárnyai – televíziós közvetítésként.        1926. A Bell Telephone Labs filmet közvetít televízión keresztül.
1911. Zvorikin orosz fizikus (1919-ben az USA-ba emigrál) elektronikus tv-képet továbbít.
1911. Borisz Lvovics Rosing bemutatja a katódsugárcsöves tévéképet.
1923. Zvorikin bejegyzi az ikonoszkóp (korai képcső) szabadalmát.
1924. Baird tárgyak körvonalát közvetíti.
1925. Zvorikin bejegyzi a színes tv szabadalmát.
1926. Tihanyi 1szabadalmazta teljesen elektronikus televízió rendszerét.
1927. Nipkow-tárcsás (kép) rendszerben való közvetítés Washingtonból New Yorkba telefonvonalon (Bell).
1928. Mihály Dénes bemutatja az elektromechanikus Telehort.
1928. Philo T. Farnsworth bemutatja a teljesen elektronikus tv-t. (ekkor 23 éves).
1928. Mechanikus tv Charles F. Jenkins fejlesztésében. Találmánya a „rádiómozi”, melyet a W3XK washingtoni adó közvetít rövidhullámon
1928. Tévéközvetítés (távolbalátási kísérlet) Baird-rendszerben London és New York között. Hasonló kísérletek folynak szerte Oroszországban is. A német és a francia rádió adásszünetében időjárási térképeket sugároz. A Radio Toulouse éjféltől a rádióadásban szereplő emberek fotóit sugározza.
1929. Zvorikin New Yorkban bemutatja az ikonoszkópot.
1929. A berlini rádiókiállítás szenzációja a képrádió.
1931. május 1. Szovjetunióban rádión – 56 m-en – az első távolbalátó adást sugározzák (fényképeket) 30 soros felbontásban. Később 479 m-en folytatódnak a kísérletek.
1932. Zvorikin ikonoszkópja (elektronikus képfelvevő)
1933. Zvorikin-Tihanyi töltéstárolós ikonoszkóp. Így már a mechanikus Nipkow-tárcsa nélkül is, pusztán elektronikus alapon működhet a tv.
1934. Rendszeres tévéműsorok a Szovjetunióban középhullámon.
1935. Berlin: az első rendszeres, csak elektronikus tévéadások
1936. A berlini olimpiai játékok közvetítése ikonoszkóp kamerával.

Lázár Tibor   forrás:internet