76 éve született az ELP alapítója

76 ÉVE, 1944 NOVEMBER 2-:ÁN SZÜLETETT Keith Emerson ANGOL BILLENTYŰS, ZENESZERZŐ, A SZIMFONIKUS ROCK KÉPVISELŐJE.

"Hogyan lehet szólógitár nélkül nagyszerűt alkotni? Így! "

A progresszív rock képviselőihez sorolják az Emerson, Lake & Palmer tagjait. Ezt a fogalmat az olyan együttesek megjelölésére használják, amelyek többnyire több, magas színvonalú zenei stílust szimfonikus rock, art rock és egyéb elemeket is ötvöznek zenéjükben. Mindhárom tag híres együtteseket hagyott ott: Keith Emerson a NICE együttes lelke volt, Greg Lake a KING CRIMSON "királyi udvarában" tevékenykedett, Carl Palmer az ATOMIC ROOSTER-ben püfölte a bőröket. Az 1970-ben egymásra talált három zenész első sikeres fellépése a Wight-szigeti fesztiválon volt. A billentyű-virtuóz Emerson hangszeres tudásával a legjobbak közé tartozott. Gyakran kölcsönzött klasszikusoktól, de imádta a rögtönzéseket is. Az egész együttes vonzódott a komolyzenéhez, de a tiszta rockra is kellő figyelmet fordítottak. Gyakran dolgoztak fel klasszikus komolyzenei műveket, mint például Muszorgszkij "Egy kiállítás képei" című művét. A darab hangulatát tökéletesebben adták vissza, mint egy nagyzenekar. A mű talán legmeglepőbb része az volt, amikor Lake lágy hangján szólalt meg a Promenádból a séta téma. Csajkovszkij "Diótörője" is megfogta az előadók és a hallgatóság szívét. Mi magyarok talán méltán büszkék lehetünk arra, hogy Emerson Steinway zongoráján Bartók Béla "Allegro Barbaróját" is bevette műsorába "The Barbarian" címmer.

Ez a darab az első lemezük egyik népszerű színfoltja volt. A következő albumuk, a Tarkus egy mesejáték megzenésítése volt, korban ugyan visszalépés, de előrelépés a zenében. A trió 1970 és 74 között a brit progresszív zenei élet fő meghatározója a YES és a JETHRO TULL mellett. Előadásaik során Emerson milliónyi improvizációval bűvölte a közönséget. Temperamentumát bizonyítja, hogy szólói közben "megmászta" hangszerét, gyakran döntögette Hammond orgonáját - óriási erejű zajt, recsegést csalva elő belőle. Volt amikor magára döntötte, és a másik oldalról futtatta ujjait a billentyűkön. Előfordult az is, hogy két-három kést szúrt bele a szintetizátorba, vagy korbáccsal püfölte hangszereit. Csupán a zongoránál szelídült le, viselkedett normálisan. Greg Lake biztos és precíz basszusjátéka mellett kellemes és képzett énekhangjával erősítette a háromlábú építmény zenei teljesítményét. Az ELP harmadik egyénisége Carl Palmer. Ő volt az a csodabogár, aki csak akkor érezte jól magát, ha mind a négy oldalról dobok és gongok vették körül. Egy biztos, nem volt klausztrofóbiája. Az ő szólói nyújtottak pihenést a másik két zenésznek, de nem neki. A villámkezű dobos hihetetlenül gyors felpörgetésekre volt képes. Ha már elunta a szimpla bőrverést, letette a dobverőket, és két hatalmas gongütőt vett elő, miközben a lábdob monoton dübörgése repesztette a füleket.

A sikeres együttes legjobbnak tekinthető lemeze, a "Brain Salad Surgery" 1973-ban készült. A lemez összefoglalta az addigi irányvonalakat, próbálkozásokat, és egy fantasztikus LP-ben egyesítette. 1974-ben egy tripla koncertlemez jelent meg: "Isten hozott benneteket, barátaim a showhoz, amelynek sohasem lesz vége". Az ELP ebben a három albumban tudása és ötletei legjavát nyújtotta. Ezután hosszú pihenés következett - három évig nem jelent meg újabb lemezük. 1977-ben az addig még ki nem adott számaik jelentek meg. A dupla lemez érdekessége az első szám, Emerson komolyzenei darabja, a "Concerto", egy háromtételes mű előadásában szimfonikus együttes segédkezett. Ezenkívül Lake balladái találhatók még a korongon. Ezek után már nem tudtak igazán újat nyújtani. Koncertjeiket ennek ellenére még mindig sokan látogatták, hiszen a régi nagy sikereket adták elő - hatalmas fényshowval kísérve. Az eredetiség elvesztése azonban elindította a bomlás folyamatát. Hattyúdalként kiadtak még egy lemezt, és 1979-ben elváltak útjaik. Az együttes öröksége 25 arany - és több mint 10 platinalemez.

A tagok különböző helyeken próbálkoztak régi nívójuk visszaszerzésére. Palmer a PM-be ment, Lake saját együttest alapított GARY MOORE-ral, Emerson szólólemezeket készített. Mind Lake, mind Palmer játszott az Asia-ban is. 1985-ben Emerson-ék újra létrehozták az ELP-t, de Palmer helyén ekkor a világhírű dobos, Cozy Powell szerepelt. A "nyolckarú dobossal" készült LP azonban nem volt igazán jó ELP-darab. Három év múlva Emerson újból létrehozott egy másik triót, de mire Carl Palmert megszerezte a dobok mögé, addigra elvesztette Greg Lake-et, így jött létre az egylemezes The Power of Three együttes. A tagok nevei azóta itt is, ott is felbukkannak különböző zenei rendezvényeken. Az 1992-es esztendő azután ismét elhozta a siker reményét, újra összeállt az eredeti ELP három muzsikusa, és megjelent a "Black Moon". Az albumról két dal is szerepelt a listákon. Még ebben az évben felléptek Budapesten is óriási sikerrel.

2016-ban jött azonban a tragikus hír. Kaliforniában, Santa Monica-i otthonában, 71 éves korában elhunyt Keith Emerson, az Emerson, Lake & Palmer alapítója, a szimfonikus rock atyja, "a billentyűs hangszerek Jimi Hendrixe" - írja a Rolling Stone. Halálhírét zenésztársa, Carl Palmer is megerősítette, bár nem részletezte. A rendőrség szerint Emersonnal egy pisztolylövés végzett, valószínűleg fejbe lőtte magát. A zenész holttestét reggel találta meg a barátnője. Carl Palmer szerint halálának oka, hogy már nem tudta úgy mozgatni az ujjait, mint fénykorában. Tragikus év volt ez ez a 2016 a progresszív rockzene szerelmeseinek: Keith Emerson billentyűs márciusi öngyilkossága után meghalt Greg Lake, a legendás Emerson, Lake and Palmer másik alapembere is. Greg Lake a rákkal folytatott hosszú és makacs küzdelem után hunyt el – közölte Stewart Young, a zenész menedzsere közösségi oldalán.