Az említett félvezető gyártás a hetvenes évek közepén veszi kezdetét a Samsung üzemeiben, 1983-ban adják ki első saját személyi számítógépüket, valamint az első 64 kilobites DRAM-jukat (Dynamic Random Access Memory). A szakértelem hiánya azonban nehéz kezdet elé állította a céget, amit a kormány úgy orvosolt, hogy a
külhoni technológiáért és tapasztalatért cserébe folyamatosan
teret engedett a külföldi vállalatoknak is az elektronikai piacon. A
Samsung gyors tanulónak bizonyul: a 80-as évek közepére az olcsó memóriamodulok és számítógép alkatrészek gyártójaként szerez világszerte nevet, 1992-re pedig a világ első számú DRAM gyártója lesz. Később olyan újdonságok fűződnek majd a cég nevéhez, mint a világ első 256 MB-os (1994), 1 GB-os (1996) DRAM chipje, vagy a legelső 1 GB-os flash memória elkészítése. Közben a televíziók értékesítésében is előkelő helyet és nevet szereznek. 1982-ben nyílik meg európai összeszerelő üzemük, mely éves szinten 300 ezer tévével látja el az öreg kontinenst. Két év múlva az Egyesült Államokban nyitnak gyárat, melynek kapacitása évi 1 millió darab. A cég 1977-ben elért 1,3 milliárd dolláros éves forgalma tíz év alatt közel a hússzorosára, 24 milliárd dollárra nő. Ez Dél-Korea akkori nemzeti össztermékének 20%-a. Persze azt sem felejtsük el hogy közel van Kína az olcsó munkaerejével meg ott van az Észak-Koreával közös ipari zóna. Na de Európában is van gyáruk ! Persze a keleti felében .Arról hogy a gyárakban milyen állapotok vannak sokat lehet a neten olvasni. Jó véleményt még nem hallottam .Futószalag mellett dolgozni 3 műszakban minimálbér környékén, hát nem vágyálma senkinek. Talán nem annyira közismert, de a Samsung nem digitális modellekkel kezdte a fényképezőgépek készítését, hanem filmes kompaktokkal, mégpedig a hetvenes évek végén. A gyártás gyökerei 1977-re a cég finommechanikai leányvállalatának alapításáig nyúlnak vissza. 1979-ben kezdődik meg a fényképezőgépek és alkatrészek gyártása, de első modelljüket csak a következő évtizedben, 1984-ben jelentetik meg. 1995-ben felvásárolták a német
Rollei kameravállalatot, melynek nyolc évvel korábban került tulajdonába a patinás Schneider-Kreuznach optikai cég. Azóta a Samsung összes minőségi fényképezőgépének optikáján, valamint DSLR modelljeihez kínált objektíveken a „Schneider” neve díszeleg.
A világ első LCD kijelzős digitális fényképezőgépe 1995-ben kerül piacra, a Samsung pedig ugyanekkor kezd TFT-LCD televíziók gyártásába és jelenti be első digitális fényképezőgépét a Kenox SSC-410N-t, mely csak 1997-ben kerül forgalomba. Az 1995-ben beindított LCD gyártásból '97-re beérik az első 30 colos TFT-LCD televízió, és nem kell sok idő, hogy a Samsung váljék a világ vezető LCD TV gyártójává. A Samsung rövidesen Mexikóban nyit új üzemet (miért nem Svájcban ?), de ekkor még az éledező digitális fényképezőgép gyártás mellett komoly szerepe van a filmes kompaktoknak is. A vállalat ezen részlege Samsung Kenox Camera néven ismert, de a digitális gépek fokozatos térhódítását jól jelzi, hogy 2000-re már Samsung Digital Imaging Co. Ltd. néven futnak tovább. Az évezred fordulójára egyébként a filmes gépek legyártott darabszáma eléri a 20 milliót, digitális fényképezőkből pedig mintegy 3 millió darabot ad el a cég.2001-ben már 40 colos LCD tévé kerül le a Samsung gyártósorról, a hasonló számítógép monitorok mérete pedig már 19 colnál jár. Egy év múlva a cég évi 10 millió TFT LCD kijelzőt hoz forgalomba. A Samsung neve ekkoriban kezd elterjedni a digitális fényképezőgépek vásárlói között is. Az ázsiai piacon Kenox, a világ többi részén Digimax néven hozza forgalomba készülékeit. Kezdett kibontakozni a cég globális piaci vezető szerepe, ám valódi áttörést a félvezető üzletág ugrásszerű fejlődése jelentett. 1999-ben a Samsung a negyedik helyre került a félvezető chipek és mobiltelefonok gyártóinak sorában, 2001-ben pedig már a Samsung Electronics értékesítette a legtöbb mobiltelefont az Egyesült Államokban, és a Samsung mobiltelefonok Franciaország legelismertebb termékeinek listájára is felkerültek. Ugyanebben az évben a Samsung megkapta a Global Finance magazintól az „Év vállalata” címet, majd a Financial Times a 21. század legkiemelkedőbb vezérigazgatójának választotta Lee Kun-Heet. 2000 és 2005 között a cég több IDSA (Industrial Design Society of America) díjat nyert, mint bármely más vállalat. 2005 áprilisában az amerikai Time magazin a Samsung elnökét a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta.
A Samsung Electronics jelenleg a világ legnagyobb szórakoztató elektronikai óriása, több termékkategóriában is vezető pozícióban. A kompakt digitális fényképezőgépek mezőnyében a legutóbbi években, óriási hajrával, szinte a semmiből, a harmadik helyet sikerült megszereznie. Az mamutvállalat 2008-ban több mint 270 000 dolgozót foglalkoztatott és 252 milliárd dolláros éves forgalommal zárt. Szép teljesítmény de azért egy két homokszem néha becsúszott a gépezetbe. Az autógyártásban nem sikerült megvetnie a lábát, pedig minden adott volt hozzá. A RENAULT megvásárolta az egész részleget. Voltak munkajogi perek szerte a világban meg sok kisebb volumenű eset ami nem törte meg a cég lendületét, ha valamelyik üzletág esetleg minimális veszteségbe csúszott a mobil részleg mindig kompenzálta az eredményt. Most nézzük mi történt Európában. Megalakul az Unió és nemhogy védenék a saját piacaikat, hanem megnyitják az utat a távol keletről érkező olcsó és kevésbé jó minőségű termékek előtt. Egyszer csak mindenki elkezd minél alacsonyabb árfekvésű és kevésbé tartós termékeket vásárolni, ezzel megindítva egy ördögi spirált ami még ma is tart. Eleinte az öreg kontinens tartotta a lépést, a gyártást a volt szocialista blokk országai felé tolták. Megjelentek az összeszerelő üzemek hazánkban és a szomszéd országokban is az olcsóbb munkaerő miatt. Igen ám, de nyugat európai gyárak meg megszűntek, ezáltal növelve a munkanélküliséget és szaporítva az olcsóbb készülékeket vásárlók tömegét. Következő lépés a gyártás még keletebbre, akár Kínába helyezése vagy csak egyszerűen a távol keletről érkező késztermék átcímkézése és dizájnosítása. Így keletkeztek a 3 dekás 1000 wattos subwoferek meg a kínai belű GRUNDIG termékek. Persze így egyre jobb minőségűek lettek a SAMSUNG és az LG termékei mert a lepusztuló európai márkák nem bírták a versenyt, mivel ki voltak szolgáltatva az egyenlőtlen piaci körülményeknek. Új formátumokat sem nagyon kellett már fejleszteni mert egyre jobban internet alapú lett minden. Így történhetett meg hogy nagy múltú cégek felőrlődtek vagy felvásárolta őket valaki és a nevük alatt silány terméket kezdett forgalmazni, ezzel próbálva piaci előnyöket szerezni. A japán cégek még valamennyire tartják magukat, de nekik is komplett üzletágakat kellett megszüntetni vagy átszervezni a megmaradtakat, ami csak a legnagyobbaknak sikerült. Persze az árverseny és a profitéhség örök, a gyártás egyre elmaradottabb országokba kerül ahol nem lehet munkajogokat érvényesíteni és fillérekért dolgoznak akár a gyerekek is. A következő állomás valószínűleg Afrika lesz. Akkor valójában mi is a SAMSUNG titka ? Semmi. Mi kellett hát a sikerhez? Jó földrajzi fekvés, tanulékonyság, az anyaország maximális támogatása, az EU segítsége azzal hogy a sajátjait ellehetetlenítette. Mondhatnánk hogy azért a vállaltnak is szerepe van ebben. Persze, csak éppen mind a két piacvezető cég pont Dél-Koreában van. Ez már nem lehet véletlen.
Lázár Tibor forrás (pixinfo,bevezetem.hu)
