A SANYO Bétamax formátuma, ami ugyanaz volt mint a SONY

A V-CORD elnevezések nyomdokain tovább haladva BETACORD névvel illette saját Betamax formátumát a SANYO. Teljesen megegyezett a SONY rendszerével, de mivel nem úgy hívták jogdíjat sem kellett fizetni érte. Az első modell 1977-ben érkezett VTC-9100 típusjelzéssel, érdekessége a nagyméretű AC motor volt, amit még az orsós videókban használtak. A zongora billentyű szerű kezelőgombok akkoriban minden készülék részét képezték.

A legtöbb Beta készülékhez a SONY szállította a mechanikát, de a SANYO a saját útját járta. A BETACORD gépekhez a VHS-hez hasonló mechanikát fejlesztett ami egyszerűbb és üzembiztosabb volt mint a SONY által készített. A szalagot nem hagyta a fej előtt gyorscsévélés üzemmódban, ezáltal kevésbé koptatta azt. A ma is üzemelő SANYO gépek sokkal kevesebb meghibásodást produkálnak mint riválisaik. 1979-től sorra jöttek a modellek, lenti képen a VCR 6800, ami az 1984-es Olimpia tiszteletére  készült, ahol a SANYO hivatalos szponzor volt.

Volt olyan év amikor több mint 10 féle gépet dobtak piacra. Az első hifi modell hordozható lett, ezt látjuk a lenti kép baloldalán, de készült az akkoriban létező trend szerinti külön tuner és magnó, amire kamera köthető, szintén hordozható kivitelben. Sikeres volt még a VTC-5000, ami a maga korában rendkívül könnyűnek (8kg) és kis fogyasztásúnak (29W) számított, több klón verziója is létezett. Természetesen a készülékek nagy része Fisher név alatt is forgalomba került.

A modellpaletta csúcsát a 7250 Super Beta hifi képviselte 1985-ben, ezt láthatjuk a lenti képen. Betamovie változat is létezett VRC 100 típusjelzéssel.

1986-ban készült az utolsó BETACORD magnó utána már csak VHS gépeket készített a SANYO. A cég történetéről itt olvashatunk bővebben. A SONY 2002-ig folytatta a Beta magnók gyártását.