Ő volt az, aki mindig gondolt másokra is

80 ÉVE, 1941. JANUÁR 24.-ÉN SZÜLETETT NEIL DIAMOND, AMERIKAI ZENÉSZ, ÉNEKES.

Neil Diamond az amerikai könnyűzene kiemelkedő - az Egyesült Államokban mindenképpen az egyik legnépszerűbb - énekese. Elsősorban az amerikai műfajnak számító, olykor lesajnált felnőtt popzene művelője. Grammy-díjas, a rock & roll és a dalszerzők halhatatlanja, a Kennedy Center Honors kitüntetettje. A listákon számos dala végzett az élen, vagy az élmezőnyben. Egyik leghíresebb dalát, a "You Don”t Bring Me Flowers"-t Barbra Streisanddal együtt vitték sikerre, listát vezetett a "Desirée" vagy a "Yesterday’s Song" című dala is. A hazai nézők láthatták-hallhatták őt a The Last Waltz című filmben más rock-, pop és blueszenészekkel együtt. Világszerte több mint 125 millió lemezét adták el, ebből csak az Egyesült Államokban mintegy 50 milliót. 36 dala került a Top 40-es listára. Kitűnően gitározik és zongorázik. Fellépéseire máig megtelnek a koncerttermek. A lengyel és orosz zsidó gyökerekkel rendelkező Neil Diamondot fiatal korától érdekelte a zene, s már tizenéves korában megkezdte a slágergyártást, és egyetemistaként sem hagyott fel vele. A hatvanas évek elején a Sunbean Music alkalmazta, a hatvanas évek közepén pedig a Brill Building nevű New York-i alkotóközösséghez csatlakozott, amely slágerekkel látta el a legnagyobb énekes sztárokat.

Diamond maga is szívesen énekelt, gitározott. Első listára került slágere a "Cherry, Cherry" 1966-ban jelent meg, hamarosan további listás dalokat termelt. 1967-ben az ő tollaival ékeskedett a Monkees együttes, "I’m Believer" és és az "A Little Bit Me, A Little Bit You" című dala óriási siker volt főleg a tengerentúlon. Énekelte korai szerzeményeit Elvis Presley is . A nem éppen popos lágyságáról híres brit Deep Purple is átdolgozta "Kentucky Woman" című kellemes slágerét. A "Red, Red Wine" című korai dala az UB 40 együttes jóvoltából került a brit lista élére. Emellett Frank Sinatra, Tina Turner és Cliff Richard is részesült slágereiből.

Közben magáról is gondoskodott: 1969-ben született egyik legnagyobb sikere, a "Sweet Caroline", amellyel a csúcs közelébe jutott a Billboardon, a "Touching You, Touching Me" című dala és albuma, majd a "Cracklin Rosie", amellyel 1970-ben már a lista csúcsára ért. Hasonló nagy siker volt a "He Ain’t Heavy, He’s My Brother" című szerzeménye, amellyel ő maga is a legjobb húsz közé került, de a Hollies együttes feldolgozásában 1969-ben feljebb tornászta magát, főleg Angliában.

A hetvenes években folytatódott sikerszériája noha – főleg a keményebb rockzene rajongói - vitatták dalainak értékét. Albumai sorban "bearanyozódtak". A hetvenes évek nagy szenzációja volt közös felvétele Barbra Streisanddal: a "You Don’t Bring Me Flowers" Amerikában első lett, de Angliában sem kellett szégyenkeznie az 5. hellyel. Negyvennél több sorlemeze jelent meg. A legnevezetesebbek között emlegetik a Serenade-ot, a The Jazz Singer című film zenéjét rögzítő albumot, a kilencvenes évek közepén kiadott Tennessee Moont. A Beautiful Noise című lemeze platina lett, a "Jonathan Livingstone Seagull" című film zenéjéért kapta egyetlen Grammy-díját. A kiadók is igyekeztek a kedvében járni, hiszen több tucat kitűnő válogatás jelent meg dalaiból.

Lendülete nem tört meg sem a kilencvenes években, sem pedig a 2000-es években. Amellett, hogy korai slágereit ismét felkapták a rádiók, 2008-ban készített egy kitűnő új lemezt Home Before Dark címmel. Ez az albuma No.1. helyezett lett a Billboardon, ami a korábbi albumaival soha nem sikerült neki. A több mint egyórás album minden dala Diamond szerzeménye, az interneten több mint kétszázmillió ember "keresett rá", így korántsem volt túlzás Neil Diamond történelmi visszatéréséről beszélni. 2011-ben adta ki a "The Bang Years 1966-1968" című válogatáslemezét, amelyre rákerült valamennyi korai sikere, amelyet ma is ugyanolyan élvezettel hallgatunk, mint ahogy történt az a 60-as években.