"All Right Now"
1968- ban alakult rhythm & blues banda volt a THE FREE együttes.
"All Right Now" - A "Jelenleg minden rendben", jelszó mára már elvesztette aktualitását.
A "tinibanda" a Led Zeppelin mellett egyike volt a brit rhythm & blues második hullámán feltűnt, s az azt sikerrel túlélő csoportoknak, amelyek meghatározó szerepet játszottak a 70-es évek rockzenéjében is. A zenekar 1968 kora tavaszán alakult Londonban. A kvartett két muzsikus, Paul Kossoff gitáros és Simon Kirke dobos, a sok vihart megért Black Cat Bones együttesből jött, s hozzájuk csatlakozott Paul Rodgers énekes a Brown Sugar-ból és Andy Fraser basszusgitáros, aki John Mayall Bluesbreakersében játszott korábban. A csapat bemutatkozó fellépésére 1968 áprilisában került sor a Nag's Head klubban.
A Free egyik erőssége Paul Kossoff virtuóz gitárjátéka volt, ugyanakkor a négyes rendelkezett egy karizmatikus frontemberrel és minden idők egyik legjobb és legstílusosabb ritmusszekciójával. Paul Rodgers volt az első énekes,, aki a színpadon a mikrofonállványra támaszkodott, s onnan szinte el sem mozdult az egész koncert alatt. Blueson edződött hangjában volt egy kis "soul"-os töltet is, amely különösen a lassúbb, líraibb számokban érvényesült kitűnően. Robert Plant és Roger Daltrey mellett elsősorban ő teremtette meg a modern rockénekes figuráját, amely idővel bevett, de kissé már egyhangú klisévé is vált. Andy Fraser és Simon Kirke biztosította a Free zenéjében azt a lassú, bluesos alapot, amely az egész együttes hangzásának egyedi ízét adta.
A zenekar kiugrásában meghatározó jelentősége volt Alexis Kornernek, s Rogers és társai a brit fehér blues "nagyapja" iránti tiszteletből választották az együttes nevét, aki korábban a Free At Last névű csapatban lépett fel, s Korner ajánlotta be a kvartettet Chris Blackwellnek, az Island lemeztársaság elnökének is.
A Free bemutatkozó albuma 1968 novemberében látott napvilágot Tons And Sobs címmel. Az együttes rendkívül fiatal életkora ellenére - valamennyien 20 év alattiak voltak - kiforrott, kiérlelt hangzású lemezt dobott piacra. Az album keretes szerkezetű volt; egy két részre tagolt, csodálatos akusztikus darabbal kezdődött és zárult, rajta az első nagy siker egyikét jelentő I'm A Mover című számmal. Ez az album az 1968-as esztendő egyik legjobb lemezei közé tartozott, s a brit blues-rock egyik alapműve lett.
A Free második albuma 1969 októberében jelent meg, egyszerűen csak Free címmel, melynek fogadtatása elmaradt a várttól. A Fire And Water, amely 1970 júniusában került a boltokba, keményebb, blues alapú hangzással, s az eredmény nem maradt el, mert az album óriási sikert aratott. A három elementáris szám, a nyitó, címadó szerzemény, a Mr.Big és a záró All Right Now igazi klasszikus darab, ez utóbbi kislemezen is megjelent, s az USA listán a No.4. helyig jutott. 1970 a Free kiemelkedő éve volt, a diadalmenetet azonban beárnyékolta, hogy sem az 1971-es Highway című album, sem a róla kimásolt The Stealer című kislemez nem jutott a Top 40-be sem.
A nem várt megtorpanást személy változások is követték, s a Free 1971 végén felbomlott. Kossoff és Kirke Tetsu Yamauchi basszusgitárossal és John "Rabbit" Bundrick billentyűssel készített egy meglehetősen sikertelen albumot. 1972-ben ismét feltámadt a Free és először kiadott egy élő Best of... albumot, majd ugyanebben az évben a Free At Last című korongot. 1973 januárjában készült el a Free utolsó albuma Heartbreaker címmel, rajta olyan kitűnő számokkal, mint a Wishing Well, a Come Together In The Morning, vagy a Travellin' In Style.
A zenekar körül uralkodó káosz azonban nem volt sokáig fenntartható. Kossoff alkohol- és drogproblémái meghatározták a csapat sorsát, s a 25 éves gitáros 1976 márciusában bekövetkező halála végleg lezárta a Free Storyt. Igaz, hogy koncerteztek még Wendell Richardson (ex Osibisa) gitárossal, de ezek már a haldokló Free utolsó próbálkozásai voltak, s az oly nagy sikerrel indult egykori "tinibanda" sikeres tagjai külön utakat választottak, így Paul Rodgers és Simon Kirke a Bad Companyban folytatta zenei pályafutását, míg Andy Fraser megalakította saját együttesét, de a várt siker elmaradt.