A thrash metal alapja 

A Metallica amerikai heavy metal zenekart James Hetfield és Lars Ulrich alapította 1981-ben Los Angelesben.

Az utóbbi évtizedek egyik legsikeresebb együttese, az 1980-as és az 1990-es évek meghatározó zenekara. Első stabil felállása – Lars Ulrich dobos, James Hetfield énekes-gitáros, Cliff Burton basszusgitáros és Kirk Hammett gitáros – 1983-ra alakult ki. Az 1983-ban megjelent "Kill ’Em All" című első albumuk újszerűen agresszív stílusával lefektették a heavy metal alapjait. Az 1984-ben, illetve 1986-ban megjelent "Ride the Lightning" és "Master of Puppets" albumaikon lassabb, epikusabb hangvételű, kissé összetettebb dalokkal bővítették zenéjüket. Az egyre népszerűbb zenekar 1986-os turnéján Cliff Burton közlekedési balesetben meghalt, s a helyére került Jason Newsted-del felvett "....And Justice for All" tovább növelte népszerűségüket, és a "thrash metal nagy négyese”, a Metallica, a Megadeth, a Slayer, és az Anthrax közül ők lettek a legismertebbek. 

A nagy mainstream-áttörést az 1991-ben megjelent Metallica -Black Album" hozta el a csapatnak; ezen a korongon a korábbiaknál rövidebb, s kissé slágeresebb dalok foglaltak helyet. Ez máig a legsikeresebb albumuk, amely 2009 decemberében a Nielsen SoundScan adatai szerint a legkelendőbb album lett és 16-szoros platinalemez. Kisebb szünet után 1996-ban, illetve 1997-ben megjelent "Load" és "ReLoad" című albumaik alternatív hangvétele kissé megosztotta a rajongótáborukat. Ezután a fokozódó személyes ellentétek miatt Jason Newsted 2001-ben elhagyta a zenekart. A feloszlás küszöbére sodródott együttes 2003-ban tért vissza a "St. Anger" című albummal, amely óriási vitákat váltott ki a rajongók és a kritikusok közt is. Az ekkori problémákat jól szemléltette a "Some Kind of Monster" című dokumentumfilm, amit 2004-ben mutattak be a mozikban. A Robert Trujillo basszusgitárossal kiegészült együttes következő nagylemeze Death Magnetic címmel jelent meg 2008-ban. 2013-ban a Metallica-Through the Never címen jelent meg első, Antal Nimród ötlete alapján készült filmjük. 2016. november 18-án jelent meg az együttes tizedik stúdióalbuma a Hardwired… to Self-Destruct címmmel, mely nagylemez a Billboard lemezeladási lista első helyén nyitott, s a tizenegyedik albumuk, 72 Seasons címmel várhatóan 2023 áprilisában jelenik meg. 

 A Metallica zenéjét nagymértékben befolyásolták az 1970-es évekbeli rock-előadók, mint a Black Sabbath, a Led Zeppelin, a Deep Purple, a Judas Priest, a Queen, az AC/DC, a Kiss, az Aerosmith, a Rainbow, a Lynyrd Skynyrd, Ted Nugent és a Scorpions. A legnagyobb hatást viszont a brit új hullám olyan képviselői gyakorolták rájuk, mint a Venom, a Motörhead, a Diamond Head, a Iron Maiden, a Saxon, az Angel Witch, a Tygers of Pan Tang és a Blitzkrieg. A debütáló "Kill ’Em All" albumukkal minden korábbi együttesnél gyorsabban, keményebben fogalmaztak, lefektetve ezáltal a thrash metal alapjait. Hetfield így nyilatkozott a korai idők irányvonaláról: „Két 'head' kombinációja voltunk kezdetben: Diamond Head és Motörhead. Az epikus jelleg egyértelműen a Diamond Headtől jött, míg az egyszerűség a Motörheadtől”. A "Ride the Lightning", a Master of Puppets és az "And Justice for All" című albumok már komoly elrugaszkodást jelentettek a szimpla thrash metaltól. A dalok hosszabbak, komplexebb felépítésűek lettek, több téma és tempóváltással. A kidolgozottabb megközelítés, a nagyarányú zenei fejlődés Cliff Burtonnek volt köszönhető, aki társainál képzettebb muzsikus volt. Burton a dalszerzésből aktívan kivette a részét, és a basszusgitárját is szólisztikusan, virtuóz módon használta.

 A "Metallica - Black Albumon" eltávolodtak a korábbi stílustól, a dalok leegyszerűsödtek, slágeresebbé, rockosabbá váltak. Az egyszerűbb, rádiórockos tendencia tovább folytatódott a "Load/ReLoad" albumokon, a kornak megfelelő alternatív hangvétellel gazdagítva Ezeken a lemezeken a blues és a hard rock befolyása is jelentősen teret nyert, melynek következtében több dallam és harmónia színesítette az együttes hangzásvilágát. Ekkorra már James Hetfield is kifogástalanul, dallamosan tudott énekelni, míg korábban inkább csak a thrash metalra jellemző módon vokalizált. A keményebb, metálos hangzáshoz a "St. Anger" albummal tértek vissza, mely egy modern metal album lett, gitárszólók nélkül. A "Death Magnetic" albummal visszatértek az 1980-as évek stílusához, melyen közel-keleti hatások is felbukkantak.

Kirk Hammett gitárost általában az a kritika éri, hogy a "Fekete Lemez" óta nem ír olyan kidolgozott, dallamos szólókat, mint korábban. Ezt ő maga is elismeri: „Sokan cikiznek azzal, hogy mindig a wah-wah pedál mögé bújom, ha nem jut eszembe semmi, de tényleg ez az igazság - mondta nevetve.